Na szóval. Már épp kezdjük "megszokni", hogy M 15-ig elszámol, erre tegnap este rádöbbentünk, hogy nemcsak felsorolja, hanem fel is ismeri a számokat. Történt ugyanis, hogy a kölök kitúrt a gép elől. Nemes egyszerűséggel felült a székre és ott maradt. Volt egy-két kísérletünk: kisfiam 9 óra elmúlt, ugyanmennyémá' aludni! (Hozzáteszem, hogy a kölök napközben nem alszik, így jó esélyünk van rá, hogy 8 körül már kidől.)
És nem tágított. Há' persze hogy nem. A képernyőkímélő elvarázsolta (szigorúan a betűk és a számok után...). Majd egyszercsak elkezdett számolni. Hát mit mondjak, kábé percekig nem tértünk magunkhoz. A gyerek megnyomja a számot a billentyűzeten és utána mondja. Szóval ISMERI a számokat. Egy-egy szó már elhagyja a kis száját. Ahogy egyre inkább ki tudja magát fejezni = egyre inkább megértjük őt = egyre könnyebb... Főleg, mióta a PECS-nél rájöttünk (bár nem a "klasszikus" értelemben használjuk, már ha autizmusnál van ilyen kategória... :D ) , hogy azért ő igenis képben van, és látja a dolgok összefüggéseit.
1123346567829ööööööööööööööööööööööööööööööüüóőúúúúkoő