Az életünk finoman szólva izgalmas manapság...
A Legkisebbel a 33. hetet tapossuk, tehát már csak néhány hét választ el a Nagy Találkozástól :).
Apa sorra járja az állásinterjúkat (előbb-utóbb MUSZÁJ összejönnie valaminek). Naggyal megy a küzdelem, mert Elsőszülöttem fejébe nehezen megy bele az, hogy naptejet KELL használni, inkább ki sem megy a lakásból. Valószínűleg a hormonok is erőteljesen szórakoznak velem, mert agyam durran, ha 3-nál többször kérdezi meg, hogy : de miért kell?...) Elmondtam neki már kismilliószor, hogy nem azért kell, mert tudom, hogy utál mindenféle kencét (enni is meg magára kenni is), és én most hobbiból szívatom, hanem az ő egészsége érdekében KELL. Nagyon erős az UV - sugárzás, mindegyik kölök az én hókadt bőrömet örökölte (sajnálom gyerekek, ez van...). Úgyhogy a saját, jól felfogott érdekében kell azt a rohadt naptejet használni... De miért? Ááááá....
Ez egy tegnap reggeli történet volt, inkább nem ment suliba. Persze megkapta érte a méltó büntetést, csütörtökig nincs se laptop, se tv, se telefon, se psp, se anyámkínja... Í.j. És ilyenkor szülőanya forrong, mert a büdös kölök TUTI élvezte volna, a Holnemvolt Parkot, amiről lemaradt (így az utolsó tan.hétre minden napra egy-egy program...). És még nincs itt a szünet...
Lánnyal komolyabb bajok nincsenek, kamaszodik, próbálgatja a határait, de őt hamar helyre lehet tenni. Akkor visszaváltozik a cuki, simulékony leányzóvá. Próbálkozik a drága, na...
És akkor a mai nap... Párhuzamosan történnek/történtek a dolgok. Szuper híreket kaptam ma délelőtt és kora délután. De az örömöt beárnyékolta, hogy Férj hívott: megérkezett Pindur szakértői vizsgálati eredménye.
Attól az apróságtól most tekintsünk el, hogy M. nem a negyedik, hanem a harmadik várandósságom eredménye (a negyedik jelenleg zajlik :) ). De megtudtam, hogy ő is SNI-s. Csak azért nem buggyantak ki a könnyek, mert túl sokan voltak a megállóban. És milyen ciki már mások előtt bőgni... Inkább agytorna. Akkor most mi van? És legfőképp mi lesz?
Kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermek...
És az ember lánya ismét belefut az értelmetlen körökbe... Mit csináltam rosszul? Mit kellett volna másképp? Mi lett volna, ha...
Hazaérek, elolvasom a bizottság véleményét... BNO kód: F83
Öröm az ürömben:, legalább nem 84-es kód... Olvasom tovább... Heti óraszám: 2 óra (egyéni, vagy csoport, illetve egyéni és csoport). Oké. Nyári szünet... B. megérkezik hozzánk, örülünk. De aztán szinte rögtön itt az ősz, és akkor hetente 2x megyünk fejlesztésre (a két és fél évessel és a két hónapossal)... Izgi lesz... (Emlékeztető: mielőbb be kell szereznem egy hordozókendőt!)
Lány elkezdi a felső évfolyamot, immár diagnosztizált diszgráfiával nehezítve. Nagy pedig hetedikes lesz, ez jelentős év a továbbtanulás miatt. Pindur kétszer ennyi fejlesztésben részesül majd. És itt lesz egy pici baba is... Nesze neked Nagycsalád... :)
(Férj megjegyezte, hogy reméli, hogy B.-vel minden rendben lesz. Mondtam neki, hogy persze, nyugi... Annyi energiánk megy el a többire (normatíva szerint 3 + 2 + 2 gyerek), hogy a Legkisebb fejlődésében nem tudunk "kárt tenni", mert a szükségleteire tudunk csak figyelni, ő meg majd szépen el lesz magával... :) )
Na jó, nyilván nem így lesz... :D
Újra átolvasva, nem is olyan szörnyű a szakértői vélemény. Tudtuk, hogy megkésett mozgásfejlődése volt (há' persze, hisz ezért kerestük meg a fejlesztőket), tudtuk, hogy megkésett beszédfejlődése van (na igen, ez is erőteljesen feltűnt...) Fejlesztéssel lehet ezen segíteni? Lehet bizony... Megoldjuk? Nanáááá!!! :)
A néhány órával ezelőtti kétségbeesést (ismét) felváltotta a tudat, hogy akkor ez innentől kezdve feladat, amit lehető legjobb tudásunk szerint kell végeznünk. Mert a tét, na az nem kicsi. Sőőőt...
A következő felülvizsgálat ideje a gyermek 3 éves korában lesz esedékes. Tehát akkor van még majdnem 10 hónapunk... (Na jó, abból még néhány hét szülésig + 6 hét, utána viszont TSMT újra, ezerrel :). ) A cél: gyermekről jövőre lekerüljön a "címke"... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése