Boldog Valentin-napot!
Na ezzel a mondattal régebben nemigazán tudtam mit kezdeni. Már tudok (a férjem nem). Na nem a plüssfigurákra és a szív alakú lufikra, valamint az enapra nem gyengén újraárazott virágokra gondolok. A csoki. Arra igen... (Ne is beszéljünk az ékszerekről... :). )
Ebben az országban illik utálni a Valentin-napot, mert a messzi csúnya Amerikából érkezett, mert nálunk nincs hagyománya... Az én korosztályomban még talán tényleg nincs. A gyermekeimnél már van. Illetve Lánynál van, mert neki van férje!!! Tavaly ősz óta... (Ja és van már két fröccsöntött lányunokám: Emma és Anna :) ). Na de visszatérve Lányra, szorgosan gyártotta az ajándékait az imádott férjurának. Így is lehet örömet okozni, így is lehet ünnepelni. És tuti, hogy az ő életében/korosztályában már természetes lesz a Valentin-nap, és az első alkalom után lesz a második, stb., így válik a dolog szépen hagyománnyá. Hogy életben tartják ezt a kedves gesztust.(Bevallom én a nőnap értelmét nem látom, miért kell nekem virágot venni aznap, mert nő vagyok? Pedig annak már régóta van hagyománya... :) )
Jaj, meg amikor azt hallom, hogy nem csak ezen az egy napon kell szeretni a másikat. Tisztára mint karácsonykor: nem csak akkor kell szeretni egymást. Így van nem csak akkor. De miért ne lehetne ezt azon a napon megünnepelni? A hétköznapok megfáradt hősei miért ne örülhetnének azon a napon egymásnak? Nem sok embert ismerek, akit ne nyomasztana valami - pénz, munkahely (hiánya), gyerekneveléssel kapcsolatos nehézségek... bármi - , és szerintem igenis jó, hogy vannak napok, amik különböznek a többitől.
Szeretem az ünnepeket és szeretek megragadni minden alkalmat, ami a szürke hétköznapokból kiszakít. És ehhez nem kell sokminden. Ehhez nem kell sem dupla áron virág, sem lufi, sem ékszer (hahh...), plüssmaci pedig végképp nem. Viszont lehet egy finom vacsorával kedveskedni a szeretteinknek (jövőre talán már egy pohár bor is belefér... :) )
Sőt akár a gyerekeket is be lehet vonni az ünneplésbe. Miért is ne? Ők is vigyorognának, ha aznap kivételesen gyertyafényes vacsora lenne (na jó, néhány teamécses a svéd áruházból), egy-egy papírból kivágott piros szív a tányéron Biztos emlékezetes lenne számukra :). Csináljunk olyan Valentin-napot, ami nekünk jó. A mi saját különbejáratú Valentin-napunkat.Miért is ne? A hagyományainkat mi alakíthatjuk ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése