Biztos?
A fiam 25 hónapos volt, amikor az akkori gyermekorvosunk asszisztense javasolta, hogy menjünk el a nev.tan.-ba, mert lehet, hogy a gyerek hiperaktív. Ezt doktorbácsink kizártnak tartotta, miután kérdésére közöltem, hogy van, hogy akár 1 órát is elautózik a gyerek "nyugton", azaz egyhelyben. De azért nézzük meg. Az első találkozásra gyerek nélkül mentem, még nevettünk is, hogy most engem vizsgálnak... :) A közel egy órás beszélgetést azzal zártuk, hogy a gyerek nem lehet hiperaktív, mert akkor én nem lehetnék ennyire kiegyensúlyozott egy kétéves és egy néhány hetes baba mellett :).
És anyuka eddig nem vett észre semmit? Nem. Hangzott a válaszom egy másik nevelési tanácsadó kérdésére, miután a gyermek közel 4 évesen óvodát kezdett, és még novemberben is voltak beilleszkedési nehézségek. És én TÉNYLEG nem vettem észre semmit. Tény, hogy fogalmam sem volt, hogy hogyan is működik egy kétéves gyermek, a családban én voltam az "első fecske", újszülöttet is csak újságban/tv-ben láttam. Szerintem a gyerek teljesen rendben volt. (Hozzátartozik, hogy 24 éves voltam amikor ő született, most a legkisebb fejlődési szakaszait szinte nagyítóval nézem, minden a legnagyobb rendben. :) ).
